Egyre több autógyártó kezd elektromos autók gyártásába, ráadásul a vállalatok – külső nyomás hatására is – jelentős energiát fordítanak arra, hogy leálljanak a belsőégésű motorokkal működő autók gyártásával.

A közelmúltban az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága azonban egy újabb szintre emelte a zero emisszió témáját. Ebben a cikkben utánajárunk, pontosan milyen törvényjavaslatról van szó és hogy milyen hatással lesz ez az EU autópiacára. 

A belsőégésű motor el fog tűnni?

A belsőégésű motorokkal kapcsolatban – legyen szó akár benzines vagy dízel üzemanyagot égető típusokról – évtizedek óta köztudott tény, hogy az általuk kibocsátott kipufogógáz – és a benne lévő CO2 – hozzájárul a Föld légkörének romlásához, és így közvetlenül a globális felmelegedéshez. 

Ennek a felismerése természetesen hatást gyakorolt az emberiség fejlődésére. Nem véletlen, hogy már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött az alternatív üzemanyagokkal való kísérletezés, mely ma már az elektromos autók egyre nagyobb térnyerésében teljesedik ki.

De el fognak tűnni a belsőégésű motorok?

A kérdés nehéz. Ahhoz, hogy ezek a típusú autók teljesen kicserélődjenek, ahhoz számos dolognak teljesülnie kell, melyeknek felsorolását ebben a cikkben nem szeretnénk megtenni, hiszen ez egy igen összetett folyamat.

Annyit azonban kijelenthetünk, hogy egyértelmű törekvés tapasztalható arra vonatkozóan, hogy a belsőégésű motorral működő autók száma csökkenjen, minimalizálva ezzel a további környezetszennyező hatásukat. 

Erre irányuló intézkedést fogadott el az Európai Parlament ez év júniusában.

Miről döntött az Európai Parlament?

Június elején az Európai Parlament plenáris ülésén fogadták el a döntéshozók azt a javaslatot, mely szerint 2035-től nem lehet az Európai Unióban új, belsőégésű motorral működő autót forgalomba hozni.

Fontos kiemelni, hogy ez a javaslat csak a személygépjárművek értékesítésére vonatkozik, a tehergépjárműveket nem érinti. Azzal egyébként egy másik bizottság foglalkozik.

Ez a javaslat természetesen nem a semmiből érkezett. Az egyre nehezebben teljesíthető károsanyag-kibocsátási normák egyre nagyobb nyomást helyeztek a gyártókra. Bár ők is egyetértenek abban, hogy csökkenteni kell ezeknek az autóknak a gyártását, a szigorítás mértéke és a határidő azonban komoly viták tárgyát képezte. 

Bár az Európai Parlament végül megszavazta a teljes villamosításra tett javaslatot, és a 2035-ös határidőhöz is ragaszkodnak, a következőkben az egyes tagállamokkal is egyesével egyeztetni kell a megvalósítás mikéntjéről. 

Csak az új autókra vonatkozik a módosítás?

Megelőzve a félreértéseket, azt szintén fontos kiemelni, hogy ez csak az új autókra érvényes. A már forgalomban lévő és 2035-ig forgalomba kerülő személygépkocsikat természetesen lehet majd használni 2035 után is.

Tehát nem arról van szó, hogy az EU-ban tilos lesz a belsőégésű motoros autók használata. 

És hogy az egyes érintett tagállamok hogyan fogadták a javaslat elfogadását?

A németek azonnal problémákra hívták fel a figyelmet

Christian Lindner német pénzügyminiszter igen hamar jelezte, hogy Németország nem tudja támogatni az említett törvényjavaslatot.

A német politikus a ,,technológia nyitottságra” hivatkozva fontosabbnak tartja a piacgazdaságot, még egy olyan ,,nemes célnál” is fontosabbnak, mint a fenntarthatóságra való törekvés.

Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy nem tudják támogatni az EU célkitűzését, Németország továbbra is vezető piac marad az elektromos autók számára.

Lényegében a német pénzügyminiszter kijelentette, hogy a belsőégésű motorok de facto betiltása mellett a német kormányzó pártszövetség – közöttük a Zöldekkel – nem támogat egy olyan javaslatot, amely egyértelműen a fenntarthatóságot célozza. Ez kissé meglepő, és akár a Zöldek hitelességét is megkérdőjelezhetővé teszi, de cikkünkben nem szándékozunk semmilyen ország politikai lépései felett ítéletet mondani.

A főként német lobbi – bár több ország is felszólalt az ügyben ,mint például az olaszok – azonban eredményesnek bizonyult, ugyanis a későbbiekben úgy módosították a javaslatot, hogy lehet 2035 után is új belsőégésű motorokat értékesíteni, ha az üzemanyag teljes mértékben szén-dioxid semleges.

És hogy ez mit jelent?

A megoldást a szintetikus üzemanyag jelentheti

A szintetikus üzemanyagok fejlesztése ma már több mint 10 éve zajlik, és számos gyártó – köztük a német Porsche – óriási energiákat fektet abba, hogy ezek az üzemanyagok valós alternatívát nyújthassanak a belsőégésű motorok számára.

A szintetikus üzemanyagok nagy előnye, hogy előállításukhoz nincsen szükség kőolajszármazékokra, hiszen ezek az üzemanyagok a légkörben hatalmas mennyiségben megtalálható szén-dioxidból és a vízből kinyerhető hidrogénből készülnének.

Ráadásul az égése, tehát a felhasználása közben szintén szén-dioxid keletkezik, így lényegében megújuló energiaforrásról beszélünk. 

De mi a gond ezzel az üzemanyaggal?

Természetesen nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy elsőre hangzik.

A folyamat lényegében úgy történik, hogy vízbontással szétválasztják a vizet alkotóelemeire, oxigénre és hidrogénre. Ez egy viszonylag egyszerű feladat, a nehézség nem is ebben rejlik.

A másik alkotóelem, a szén-dioxid levegőből való kivonása azonban ennél sokkal összetettebb művelet. A levegőt egy szűrőrendszeren kell átvezetni, ahol is a levegőben lévő szénrészecskéket megkötik, a tiszta levegőt pedig egyszerűen visszaengedik a légkörbe. Ez tehát egy igen jó módszer lehet a légkör tisztítására is.

Az így kinyert alapanyagokból aztán különféle módszerekkel a ma használatos üzemanyagokhoz hasonló, de szintetikus üzemanyagokat lehet előállítani.

A probléma az, hogy csak akkor van értelme megújuló energiaforrásként tekinteni a szintetikus üzemanyagokra, ha azok előállítása nem jár további környezetszennyezéssel. Hiszen ha ezek előállítása is CO2 kibocsátással jár, akkor ott tartunk, ahol a part szakad.

Az előállítást tehát megújulókkal kell végezni, de arra is kell gondolni, hogy a szállítás is ilyen formában történjen. Korábban írtunk a blogunkban arról, hogyan lehet spórolni az üzemanyag fogyasztással. Ezekkel pedig a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető.

Egy másik megoldást nyújthatnak még a már ma is használt elektromos autók.

Miért nem vesz mindenki elektromos autót?

Amíg a szintetikus üzemanyagok fejlesztése javában zajlik, az elektromos autók terén már határozottan sok eredményt értek el az autógyártók. Ez a technológia már ma is alternatívája a belsőégésű motorral hajtott járműveknek.

Nyilván egyszerű azt mondani, hogy álljon át mindenki elektromos autóra, és akkor 0-ra csökkenne az autók károsanyag kibocsátása.

Ez azonban több okból sem megy egyről a kettőre. 

Egyrészt az elektromos autók még a hagyományos autókhoz képest is kifejezetten drágák. Ez különösen annak fényében jelentős körülmény, hogy a mostani gazdasági helyzetben az autók piacára sem épp az árcsökkenés a jellemző. 

Az autók drágulnak, ahogy minden más, így az elektromos autók még a korábbi árakhoz képest is drágának mondhatók, amit csak egy szűk réteg engedhet meg magának. 

Másrészt az elektromos autók töltése – bár otthon is megoldható – mindenképpen igényel egy töltőállomásokból álló infrastruktúrát. Ez pedig még ma sincs megfelelően kiépítve, így ha rohamosan nőne az elektromos autók száma, ahhoz szignifikánsan növelni kellene az ilyen töltőállomások számát, ez azonban hatalmas befektetés.

A zöldautó a jövő, nem csak magánszemélyeknek

Lehetőségből tehát van bőven, és a júniusi javaslat is egyre finomodik, ahogy egyre több ország és a gazdasági szereplő fejti ki ellenérzését a belsőégésű motorok betiltásával kapcsolatban.

Ráadásul nem csak a személygépkocsik esetén van szükség a váltásra záros határidőn belül. A környezetre ugyanis sokkal nagyobb hatást gyakorol a fuvarozásra és szállítmányozásra használt járművek károsanyag kibocsátása.

Az azonban mindenképpen kijelenthető, hogy mindenképpen a zöldautók jelentik a jövőt. A Nelson Flotta természetesen arra is megoldást nyújt, ha céges autóként Ön teljesen elektromos autót szeretne tartós bérlet keretein belül beszerezni.