Első pillantásra meg vannak számlálva a hagyományos motorok napjai, a fő kihívójuk az elektromos autók, de a háttérben forradalomra készülnek a hidrogénhajtás fejlesztői is.

Elég kétségbeejtőnek tűnik a hidrogén hajtású járművek jelenlegi helyzete, de az állapot sokat változhat néhány év alatt. A nagy igyekezet hajtóereje, a nulla szennyezőanyag kibocsátással való előállítás és a megújuló energiák használata. Példa rá a Toyota terve.

Long Beach kikötőjébe érkeznek a Japánból importált Toyoták, ezt a bázist szeretné a japán vállalat 2020-ra teljesen zölddé tenni. A terv az, hogy növényi biohulladék felhasználásával naponta 2,35 megawatt áramot termeljenek, és közben előállítsanak 1,2 tonna hidrogént és sok vizet. Az előbbi áram mennyiség 2350 átlagos háztartás energia igényét fedezi naponta. Ha más felhasználást nézünk, akkor közel 1500 elektromos autó napi töltését lehet megoldani vele. A Toyota célja, hogy a telephelyén szolgálatot teljesítő Mirai üzemanyagcellás autókat és a kamionokat is elláthassa hajtóanyaggal.
Az üzemanyagcella nem új dolog, az 1960-as években íródott autós könyvekben már foglalkoznak a vízbontás fordított elvén működő cellával, amely a betáplált hidrogént vízre és elektromos áramra bontja. Használták űrhajókban, és az autógyárak is régóta kísérleteznek vele, mára ért el olyan szintet a technika, hogy széria autóban is megjelent. Az igen érdekes külsejű Toyota Mirai volt az első, bárki által megvásárolható autó, követte őt a Honda és a koreai gyárak is széria közeli állapotba kezdik hozni a vízpárát „kipufogó” modelljeiket.

A lelkesedés nem véletlen a hidrogén iránt, gyakorlatilag „mindenhol” megtalálható, könnyen kivonható a földgázból, biomasszából, bioüzemanyagból, szennyvíziszapból és vízből is. A H2 legnagyobb előnye az elektromossággal szemben, hogy jóval könnyebben tárolható, könnyű a szállítása, az autók töltése kb. annyi időt vesz el, mint egy megszokott tankolás. A járművek hatótávja pedig egyezik a mai autókéval. A nagy előnye a hidrogén üzemnek, hogy az autókban vagy lakásokban használt cellák, áramforrásként is használhatók.

Az elektromos töltőhálózatnak a töredéke a hidrogén kúthálózat fejlettsége, hazánkhoz legközelebb, Bécs környékén lehet feltölteni a járműveket. A legjobb kútsűrűség Dániában és Kaliforniában található, ambiciózus tervek vannak a fejlesztésre, de a bővítésre rendkívül sok pénzt kell költeni.

A Toyota az élharcosa a műfajnak, mert nem „hisz” annyira a tisztán elektromos autók gyors elterjedésében, ezért indította a hibridek mellett a hidrogén vonalat és viszonylag későn kapcsolódott be a tisztán elektromos járművek fejlesztésébe is. A jövő hajtóanyaga címért való harc, kb. olyan, mint a többféle DVD formátum közül a Blu-Ray győzelme. Még a küzdelem elején vagyunk, de az is lehet, hogy mindkét megoldás egyformán fog elterjedni.

A Toyota hazai pályán szövetkezett a Nissannal és a Hondával, plusz a legnagyobb japán energia és gáz szolgáltatókkal. A terv az, hogy 2020-ban évente 40 ezer darab hidrogén autót dobjanak a piacra, amelyet 160 kútból lehet majd tankolni. A trükk az, hogyha ha elérik ezt a számot, akkor az autók és a kutak száma, rohamosan fog emelkedni. A programban nem csak személyautók, hanem buszok, teherautók, targoncák is szerepelnek, de üzletek, lakások áramellátásában is gondolkodnak. A Honda pár éve már létrehozott olyan berendezést, amely segítségével a földgázból kinyerhető a hidrogén. A Toyota pedig szabaddá tette a témába vágó sok ezer szabadalmát, így segítvén a technológia terjedését.

 

Benedek Attila
autós szak-újságíró