Kinek való és miért jó a tartós autóbérlet?

A tartós bérlet alapfogalmai videónkból és blog bejegyzésünkből megtudhatja, hogy: cégtulajdonosként milyen lehetőségei vannak, ha autót szeretne lízingelni? Nyílt- vagy zártvégű konstrukcióban érdemes-e gondolkodnia? Hogyan tudunk Önnek ajánlatot adni? Mit jelent pontosan az indulódíj és a maradványérték?

2019-05-24T10:39:58+00:00 2019. feb 20.|

Cégvezető, egyéni vállalkozó többféleképpen is autóhoz juthat, ha arra szüksége van a vállalkozásához. Természetesen vásárolhat készpénzért, igénybe vehet zártvégű pénzügyi lízing konstrukciót, de gondolkodhat nyíltvégű lízingben vagy tartós bérletben, másképpen, operatív lízingben is. Ebben a cikkben a tartós bérlet (operatív lízing) alapfogalmainak tisztázására törekszünk.

Jó ha tudod: A tartós bérleten belül is többféle konstrukcióból választhatnak a cégek – ezek között különbséget tehetünk az alapján, hogy eleve milyen autóra van szükségünk, és elsősorban, hogy mekkora kockázatot kívánunk vállalni.

Mindenképpen fontos, hogy az itt felsorolt alapfogalmakkal tisztában legyen az, aki tartósan szeretne autót bérbe venni: így nem érhetik meglepetések sem az előzetes kalkulációkor, sem pedig a futamidő lejártakor.

A tartós bérlet igen kedvező konstrukció, a legnagyobb és legkisebb cégek egyaránt előszeretettel használják, de természetesen más és más módokon.

A fő kérdés természetesen az, hogy a bérbe vevő mennyire jó gazda, és ennek megfelelően mennyire biztosan tudja előre megmondani azt, hogy az autó maradványértéke (e fogalmat is részletezzük a cikkben) mekkora lehet, ha a futamidő lejár.

Kezdjük az elején a fogalmi tisztázást: kik vehetik egyáltalán igénybe a tartós bérletet?

A tartós bérlet feltételei

A tartós bérletnek feltétele, hogy legyen egy cégünk, ha ez teljesül, akkor 12 hónapnál hosszabb időtartammal számolhatunk.

A tartós bérletet kizárólag cégek vehetik igénybe, de ezen felül is akad néhány feltétele a konstrukciónak. Az egyik, hogy a cégnek két lezárt évvel kell rendelkeznie, és persze az sem árt, ha ez a két év pozitív eredményt mutat, hiszen ez jó gazdálkodást mutat a cég részéről.

Miért jó a tartós bérlet?

Az ÁFA törvény 2012. január 1-jei módosításával lehetővé vált, hogy azok, akik tartós bérletbe adnak egy autót, a bruttó vételár kifizetése után az áfát visszaigényelhetik. Így a finanszírozás árát már csak a nettó eszközértékből számítják, ami kedvező a bérletet igénybe vevő cég számára, hiszen kevesebbet kell fizetnie az autó bérléséért.

A tartós bérlet havidíját a cég emellett elszámolhatja költségként, vagyis az áfatartalmát visszaigényelheti az államtól – persze bizonyos szabályok mentén, abban az arányban, amelyben az autót valóban céges célokra használják.

Adódik a kérdés persze, hogy ez hogyan bizonyítható: ehhez útnyilvántartást kell vezetni.

(2019. január 1-jétől akár az Áfa tartalom 50%-át is visszaigényelheti útnyilvántartás vezetése nélkül. Olvassa el az erről szóló cikkünket is: „Útnyilvántartás 2019: könnyebb lesz a cégeknek a személyautó bérlés” )

Milyen eszköz vehető tartós bérletbe?

Cégek tartós bérletbe vehetnek személyautót vagy haszongépjárművet is, ezen belül új és használt is lehet.

Ha viszont használt járműről beszélünk, több feltételnek is meg kell felelnie.

A legfontosabb ezek közül, hogy az teljes áfás legyen, mivel csak ennek árából tudja a bérbeadó visszaigényelni az áfát, így biztosítva a nettó eszközértékű (kedvezőbb) finanszírozást. Ennek a feltételnek nem felelnek meg például a magánszemélytől vásárolt autók, sem pedig azok, amelyeket olyan cégtől vásárolunk, amely azt korábban nem így könyvelte.

Új autó esetén a legfontosabb feltétel, hogy az autó konfigurációit mindig a lehető legpontosabban adjuk meg: a gyártó honlapjára ellátogatva a konfigurátor, árlisták vagy szakértő segítségével. A pontos specifikációk megadása ebben az esetben elengedhetetlen.

Ha tartós bérletben gondolkodik, az alábbi paramétereket kell megadni:

  • a már említett pontos specifikáció,
  • a bérlet tervezett időtartama,
  • hogy ezen időszak alatt várhatóan hány kilométert fut majd az autó (mivel ebből képzik majd a maradványértéket),
  • elképzelés az induló díjról,
  • illetve a használat időpontjának megkezdése (ez fontos azért, hogy tudjuk, készletes autóban gondolkodik-e, vagy akár több hónapot is várna a megfelelő modell megérkezésére).

Mindemellett a cég neve és adószáma is szükséges lesz, hogy egy előzetes vizsgálatot elvégezhessen a bérbeadó.

Nyílt és zárt kalkuláció

A következő lépés, hogy eldöntsük, nyílt (vagy elszámolásos) kalkulációt vagy zárt kalkulációt szeretnénk e. (Ez nem azonos a nyílt végű vagy zárt végű lízinggel.)

A zárt kalkuláció valójában a klasszikus tartós bérletnek felel meg: általában multicégek vagy olyan cégek veszik igénybe, ahol a büdzsé fix költségek mentén van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy a bérbe vevő meghatározza aparamétereket, a bérbe adó meghatározza a havidíjat, a bérlő az adott idő alatt az autót használja, majd a futamidő végeztével az autót átadja és azt közösen átvizsgálják, hogy vannak-e rajta feljegyzendő sérülések.

Innentől pedig a bérlőnek nincsen gondja az autóval, az értékesítés, a kockázat már a bérbeadó dolga.

Az elszámolásos kalkulációt sokkal inkább a kis- és középvállalkozások veszik igénybe. Ez egy “baráti” konstrukció, ahol minden tételt és számot kibontanak a kalkuláció során, már a maradványértéket is meghatározzák a legelején.

Ezt az összeget azért becsülik meg már az elején, mert az eszköz használatából származó kockázatokat a bérbe vevő viseli ebben az esetben, vagyis a futamidő végén az értékesítés közösen zajlik le.

FONTOS: Ha végül az autót magasabb áron tudják eladni, mint a becsült érték (ami feltételezi, hogy a bérlő jó gazda volt, vigyázott a járműre) úgy a többlet visszajár, elszámolás történik.

Ugyanez igaz akkor is, ha végül az összeg alacsonyabb: ilyenkor a különbözetet ki kell pótolnia a korábbi bérlőnek.

A két típus tehát elsősorban a kockázatviselésben különbözik: az első esetben ezt a bérbeadó viseli, így természetesen drágább is a konstrukció.

Indulódíj és maradványérték

Még két nagyon fontos fogalom tisztázása maradt hátra.

Az első az indulódíj. Ez az a díj, amelyet a nulladik időpillanatban kell megfizessen a bérbe vevő. Ez pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a későbbi havidíj, vagyis elköltségelhet és az áfatartalma a későbbiekben visszaigényelhető.

Ezt az egész ügyletet (a céget, az autót, futamidőt és más paramétereket) vizsgálva határozza meg a bérbeadó. Ezzel csökkentik a kockázatokat.

Az indulódíjjal a havidíjak csökkennek: az minél magasabb: a havidíj annál alacsonyabb a későbbiekben. Itt nem kaucióról vagy előlegről van szó, a fogalmak nem egyeznek meg. A kaucióval például a havidíj nem csökken, és a futamidő végén ebből fedezik a különféle esetleges elszámolásokat, a fennmaradó össze pedig visszafizetésre kerül.

FONTOS: Az indulódíjat nem fizeti vissza a bérbeadó a futamidő végén, viszont elköltségelhető és a havidíjakból az összeget levonják.

A maradványérték a másik fogalom: ennek akkor van igazán szerepe, ha elszámolásos konstrukcióban gondolkodunk. Ekkor úgy készítik el eleve az ajánlatot, hogy abban konzervatív piaci becslés és az adott pillanatban rendelkezésre álló ismeretek alapján meghatározzák, hogy a futamidő végén mennyi lehet majd az autó piaci maradványértéke.

Az elszámolásos konstrukcióban ez alapján történik meg az elszámolás. Zárt konstrukcióban tehát a maradványértéknek nincsen szerepe.

A maradványértékes autó a bérbe vevő tulajdonába nem juthat a futamidő végeztével, meghatározhat viszont egy harmadik felet, akinek értékesíteni kívánja azt. Ez lehet egy alkalmazott, kolléga vagy bármely más független fél.

A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket
A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket