Hogyan szervizeltessük a cégautót? (Rendszeres, időszakos és kötelező szerviz, és amit magunk is megtehetünk)

Ebben a cikkben egy általános áttekintést adunk arról, hogyan érdemes és kell használnia az autóját bárkinek, aki tulajdonol vagy akár lízingel – nem csak azért, hogy tökéletes műszaki állapotban tartsa, de azért is hogy tökéletes biztonságban közlekedhessen.

2019-09-20T13:18:02+00:00 2019. Sze 20.|

Abban az esetben, ha valaki flottakezelőt (és szervizszolgáltatást) is igénybe vesz, az rengeteg gondot levesz a válláról, ezzel együtt viszont képben kell lennie minden, a cikkben említett kérdésben, hiszen ő használja az autót a mindennapokban – nem csak azt kell tudnia, mit ellenőrizzen, azt is, mikor van gond.

Figyelni kell tehát a szervizintervallumra, az autó állapotára - viszont a szervezést, az ezzel járó bajlódást a flottakezelő már átveszi tőle.

Tökéletesen érthető módon az autótulajdonosok többsége nem lelkesedik a gondolatért, hogy szervizbe adja kocsiját, még akkor sem, ha mindent elintéznek helyette. Ez idő alatt nem tudja használni, tart a költségektől, tart attól is, hogy a költségekkel átverik. Vezeti az autót, rendszeresen használja, tudná, ha valami gond lenne vele, nem?

A szerviz viszont, és még inkább a rendszeres szerviz, nem kívánság kérdése.

Évente egy szerviz nem elég


A legalapvetőbb tanács, amelyet a szakértők adnak, hogy évente legalább egy alkalommal ellenőriztessük a járművet egy megbízható szervizben – ellenkező esetben lehet, hogy egyszer egy nagyon kellemetlen pillanatban leszünk kénytelenek hosszabb időre búcsút mondani neki, jóval nagyobb költségekkel. Nem is említve, hogy egy szervizeletlen kocsi az azt használók életére, épségére idővel egyre nagyobb és nagyobb veszélyt jelent…

Évente egy alkalom azonban nem elegendő.

Egyrészt ehhez még hozzá jöhetnek a gyártók által kötelezően előírt szerviz időpontok. A kötelező szerviz szintén nem csak azért fontos, mert értelemszerűen mind a kocsi, mind a használói biztonsága a fontos – ha nem tartjuk ezeket az előírt szerviz időpontokat, az garanciavesztéssel is járhat.

És még itt sem végeztünk. Mindezek mellett ugyanis az időszakos, évszakokhoz köthető szervizek azok, amelyeket tényleg nem hagyhatunk ki. Kiemelten fontos a tél előtti időszakban a fagyra, a durva időjárásra felkészíteni a járművet – és ugyanígy az is, hogy amikor beköszönt a tavasz, felmérjük az állapotát és a melegre hangoljuk. Erről a két alkalomról és az ellenőrizendő dolgokról részletesen is írunk a cikkben.

Fontos megjegyeznünk: nem csak arra érdemes figyelni, mikor esedékesek a szervizelések, de arra is, hogy ne az utolsó pillanatban próbáljuk ezeket elvégezni. Időpontot keríteni még akkor sem biztos, hogy sikerül ilyen sebességgel, ha egyébként mindent a flottakezelő intéz, és ha akad is, koránt sem biztos, hogy az megfelel majd az autó használójának. Használattól függően tehát párszáz vagy párezer kilométerrel az esedékesség előtt már érdemes a szervizigényt jelezni, így rugalmasabban kezelhető az időpont is.

Azért is figyelni szükséges erre, mert a tűréshatár az évek során egyre csökkent, sok esetben már nincs is - ami azt jelenti, hogy ha az éves szerviz időpontjáról lecsúszunk, a garanciától máris elbúcsúzhatunk. Ha pedig a garanciaidőn belül éri egyébként garanciális meghibásodás (például motorhiba) az autót, vagy garanciaidőn belül cserél autót, és mindeközben nincs rajta garancia - nos, ez komoly pénzügyi gondot okozhat, utóbbi esetben értékcsökkentő tényező lehet.

A kötelező időszakos szerviz



A szervizintervallumot a gyártók időben és/vagy futásidőben adják meg. Régebben a 10.000 kilométer megtétele után kötelezővé tett szerviz volt jellemző, manapság típustól függően 15.000 vagy akár 30.000 kilométeres előírásokkal is találkozhatunk.

Az autók jellemzően ma már aktívan, szenzorokkal figyelik az egyes részek állapotát, és persze “szólnak” is, amikor eljött az ideje a szervizbe látogatásnak. Éppen ezért ma már a periódusok nem annyira fixek: a kocsi állapotának függvényében alakulhatnak.

 

De mi történik egy kötelező szerviz alatt pontosan?

  • Olajcsere: a motorban a súrlódást (és így a kopást) csökkentő olajat lecserélik, mivel a használat során ebbe égéstermék, fémszemcsék kerülhetnek. Erre mondjuk, hogy az olaj “elfárad”. Minőségének megtartása az egyszerű mechanikus kopás megakadályozása mellett azért is fontos, mert másodlagos szerepe a motor hűtése.
  • Az olajszűrő cseréje: hosszú távon a szűrők elhasználódnak, eltömődnek, így nem is tudják hatékonyan kiszűrni az olajba került szennyeződéseket. A kötelező szerviz alkalmával az elhasználódott szűrőket lecserélik, így biztosítva, hogy az olaj a teljes szervizintervallum alatt megőrizze a minőségét.
  • A légszűrők cseréje: az autók ahhoz, hogy az égési folyamatot fenntartsák, a benzin vagy olaj mellett természetesen levegőt is használnak, ezt pedig kívülről szívják be. Ezzel együtt nyilván érkezik por, pollen, kisebb rovarok és így tovább – a szűrő pedig eltömődik, ezért idővel biztosan szükséges a cseréje.
  • A pollenszűrők cseréje: erről szót ejtünk az évszakokhoz kötött szervizeknél is. A pollenszűrők megakadályozzák, hogy pollen kerüljön a rendszerbe – idővel eltömődve azonban a szűrőkön akár gomba is elkezdhet tenyészni.
  • A rendszeres szervizek idején számítani lehet arra is, hogy a különféle mozgó alkatrészeket ellenőrzik és szükség esetén cserélik – ilyen lehet a fékbetét, az ékszíj, a motor vezérműszíja és lánca többek között. Az, hogy ezek cseréje mikor válik szükségessé, függ a használat gyakoriságától és módjától, de az autó típusától is természetesen. Általános szabályként a fékbetétet például 40-80 ezer megtett kilométer után kell cserélni, ilyen hosszú távon viszont a használó már aligha tartja ezt pontosan számon.

Ezek persze csak a leggyakrabban cserélt alkatrészek – emellett tucatnyi egyéb javításra és cserére is szükség lehet az egyéb alkatrészek állapotának függvényében.

Kérdés lehet az is, hol végeztessük el a kötelező szervizelést. A gyártók ma már nem tehetik a garanciát attól függővé, hogy márkaszervizben végeztetjük-e az olajcserét, szűrőcserét és így tovább - a garanciális javítások elvégzésére ugyanakkor a márkaszervizek fenntarthatják a jogot. Emellett azért is érdemes lehet ilyen helyre vinni az autót, mert talán valamivel többet fizetünk, de egészen biztosan leinformált, megbízható szakemberek kezébe adjuk a járművet, akik garantáltan értenek is hozzá.

A téli szerviz: felkészülés a fagyra


A téli abroncsok

A gyártói ajánlás szerint a téligumit már akkor érdemes használni, ha a hőmérséklet 5 fok alá csökken. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy a gumicserére kell ekkor sort keríteni, a valóság ezzel szemben az, hogy ilyenkor ezen már bőven túl kell lennünk. Érdemes rá számítani, hogy az idő nem udvariasan, egyenletesen hűl majd le: az első 5 fok körüli hőmérsékletet már másnap követheti egy fagy.

A téli abroncs használatával a fagyott úton többszörös lehet a különbség a fékútban – ami sokszor élet-halál kérdése a legszorosabb értelemben.

A fékek ellenőrzése

Nyáron, a száraz úton általában nem vesszük észre, ha a fékek nem pont egyformán fognak. Éppen ezért sokaknak eszükbe sem jut a fékberendezést külön ellenőrizni, mielőtt beköszöntene a tél.

Mégsem ritka, hogy hasonló előforduljon. Márpedig a jeges, csúszós úton ha nem egyformán fognak a fékek, könnyen elképzelhető, mi fog történni: az autó átsodródhat egy másik sávba vagy éppen le az útról, esetleg megperdül. Ez mind életveszélyes helyzetet teremthet már kisebb sebességnél is – egy néhány ezer forintos fékmérést tehát nem érdemes éppen ilyenkor megspórolni.

Az ablakmosó folyadék

Mindenképpen győződjünk meg róla, hogy az ablakmosó tartályban a fagy beköszönte előtt fagyálló ablakmosó folyadék van-e: ha ez későn derül ki, szétrepedhet maga a tartály, de a szélvédő sem fogja megköszönni, ha olyasmivel próbáljuk megtisztítani, ami rá is fagy.

A hűtőfolyadék fagyáspontja

A fagyálló használata a hűtőfolyadéknál is fontos, ugyanezért: ha a folyadék megfagy, a fagydugók kipattanhatnak, a vízhűtő pedig szétrepedhet. Ez több tízezer forintos kár jelent legjobb esetben is, pedig a fagyáspont bármelyik benzinkúton néhány perc alatt könnyedén ellenőrizhető.

Hogy ne szoruljon az ajtó és a zár

A fagy beköszöntével az autó tömítését biztosító gumikédereken a pára, a nedvesség megfagy, ilyenkor érezzük azt, hogy az ajtók szorulnak, hogy befagynak és alig tudjuk őket kinyitni. Ez könnyen megelőzhető, ha szilikon spray-t vagy szilikonzsírt használunk. Ugyanígy a zárakra is érdemes figyelni: a boltban kapható zárolajozóval megelőzhetjük, hogy befagyjanak.

Jó tanács: ha ezt elmulasztottuk, és az ajtó mégis befagyott, semmiképpen ne próbáljuk meg forró vízzel orvosolni a problémát. Egyrészt ettől az üveg gyakorlatilag azonnal bereped vagy betörik, másrészt pedig a víz nem marad forró, hanem hamar megfagy, és ezzel is csak rontottunk a problémán.

Tavaszi átvizsgálás


Abroncs, gumialkatrészek

Ezek az első alkatrészek, amiket érdemes átvizsgáltatni, télen ugyanis a só, a jég vagy éppen a sós hólé könnyen okozhatnak rajtuk sérüléseket. Az abroncsokat persze egyébként is le kell cserélni a fagyok elmúltával, ettől függetlenül már csak a költséghatékonyság miatt sem árt, ha meggyőződünk róla, hogy használhatóak maradtak-e. Különösen akkor igaz ez, ha eleve nem új gumit használunk, hanem már az előző téli szezonról hoztuk át azokat.

Mondanunk sem kell, hogy a téli gumiabroncsot, amint a fagyok biztosan elmúltak és az utak már nem csúsznak, nyári vagy négyévszakos gumira kell cserélnünk a téli abroncsot, hogy biztonságosan közlekedhessünk. Erre ideális esetben már márciusban kerítsünk sort (ismételve: ha az időjárás engedi), mivel a szakemberek szerint április a főzeszon, ilyenkor lassabban jutunk a cseréig.

Futómű és lengéscsillapító

Bizonyos, hogy minden autós ismeri a jelenséget: télen a kátyúk megszaporodnak. A jeget és az általánosan zord időjárást sok út nehezen bírja, ezt pedig a kocsik futóműve szenvedi meg. A kátyúk, aszfalthibák, még a kisebb egyenetlenségek is idővel megviselik az alkatrészt, ha pedig a futómű elállítódik, a gumik egyenetlenül kopnak és tapadnak majd.

Ezzel egyidőben ellenőrizzük a lengéscsillapítót is: ha meghibásodik, az szintén az abroncs egyenetlen kopásához, a fékút megnövekedéséhez vezet.

A kisebb tennivalók

  • Az ablakmosó folyadékot a téli fagyálló változatról olyan nyárira érdemes cserélni, ami bogároldót is tartalmaz.
  • A pollenszűrőket is ellenőrizzük: egyes pollenek koncentrációja már kora tavasszal gondot okozhat, és ezzel egyidőben magát a klímarendszert is vegyük szemügyre, hogy nem rakódtak-e le benne olyan mikroorganizmusok, amelyek aztán élhetetlenül bebüdösítik a belső teret. A rendszer tisztítása, fertőtlenítése és az utastér szűrőjének cseréje ilyenkor mindenképpen praktikus.
Jó tanács: ha télen is használjuk a klímaberendezést az ablakok páramentesítésére, az ideális megoldás az, ha félévente egyszer ellenőriztetjük és kitisztíttatjuk a rendszert, nem csak a tavaszi szezon közeledtével. Érdemes alaposabban is átvizságálni ilyenkor a kocsit, és több részletet ellenőrizni, mint az izzók és afényszórók állapota, a fékrendszer, az ékszíjak, a kormánymű, kipufogórendszer, a töltőrendszer és az akkumulátor töltöttsége.

Amit magunk is ellenőrizhetünk

Gumiabroncs: havonta egyszer, és még…

Jobb tanács nem kell, mint amit az abroncsgyártók is javasolnak: az egybehangzó vélemény az, hogy az abroncsok futófelületét legalább havonta egyszer saját magunk is vizsgáljuk meg, illetve tegyünk ugyanígy a hosszabb utazások előtt és után is. 

(Utóbbi azért sem elvetendő ötlet, mert a sok órányi út alatt sok minden beágyazhatja magát a futófelületbe, aminek nem feltétlen ott volna a helye.)

A dolgunk nem bonyolult: valamilyen mélységmérővel nézzük meg, hogy a futófelületen található barázdák mélysége nem kisebb-e, mint 1.6 milliméter. (Egy abroncsot mindig ellenőrizzünk több helyen is.) Ha kisebb, ideje cserélni, ha pedig azt észleljük, hogy a kopásjelzőkkel azonos szintre kopott az abroncs, már kötelező is, mert ezzel elértük a jogszabályi szintet.

Az olajszint ellenőrzése

Ha nem szeretnénk több százezer forintot költeni alkalomadtán a szervizben azért, mert az egyik legegyszerűbben végrehajtható ellenőrzést nem végeztük el, akkor ezt is meg kell ejtenünk – javasolt legalább 2.000 kilométerenként, illetve havonta egyszer.

A kenőolaj szintjének ellenőrzése egyszerű, fontosságáról pedig már írtunk a kötelező szervizről szóló fejezetben. A teendőnk a következő: parkoljunk le sík terepen, és legalább 5 percig hagyjuk állni a motort. Ezután húzzuk ki a nívópálcát, töröljük le, majd dugjuk vissza.

Az ellenőrzés ennyi – ha pedig az eredmény a maximum felett van, irány a szerviz, alatt pedig egy benzinkút, ahol feltölthetjük.

Egyéb ellenőrzések saját kezűleg

Évente kétszer érdemes más alkatrészek állapotát is saját magunk felmérni. Egy rövid lista arról, mit érdemes ilyenkor vizsgálnunk:

  • Az akkumulátor kapacitását.
  • A generátor töltöttségét.
  • Az ablaktörlő lapátok állapotát.
  • A futómű (gombfejek, csapágyak stb.) állapotát.
  • A kipufogórendszert.
  • A fékrendszert (fékhatás méréssel lehetőleg).
  • A világítóberendezéseket.
  • A fékfolyadék szintjét.
  • A hűtőfolyadék szintjét, a fagypont ellenőrzésével.
  • A szélvédők állapotát (például apró repedéseket keresve, amelyek hamar nagyobb problémát okozhatnak).

 

A komolyabb ellenőrzést pedig már érdemes szakemberre hagyni, aki műszerekkel egészen biztosan képes megmondani, ha valami elromlott, cserére vagy javításra szorul.

Nem tudjuk hangsúlyozni eléggé, hogy a fenti szervizelések megtartása, és emellett a saját kezű ellenőrzés is mennyire fontos: cégautónál épp úgy, mint saját kocsinknál, hiszen a költségek ugyanúgy jelentkeznek - ahogyan a kockázat is.

,

 

A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket
A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket