Cégautóadó 2019, várható-e a törvény változása (és ha igen, hogyan)?

A friss hírek szerint alapvető változások készülnek az autók vásárlásával, behozatalával, és ami számunkra kiemelten fontos: bérlésével kapcsolatos adók terén. De mire számíthatunk pontosan, mikor, és hogyan érintheti ez a cégautóadót?

2019-06-07T10:15:47+00:00 2019. jún 07.|

A változások célja a kormány kommunikációja szerint elsősorban az, hogy az elavult magyar járműállomány megújulását elősegítsék.

A hírt nemrég a HVG közölte, akiknek birtokába jutott egy a Pénzügyminisztérium által, a kormány számára készített jelentés, amely a hosszú és sokatmondó, Az állampolgárokat sújtó, a gépjárművek tulajdonjogának megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos terhek radikális csökkentéséről címet viseli.

Az előterjesztés célját nagyjából így fogalmazhatnánk meg: a magyar háztartásoknak kevesebb közterhet kelljen fizetniük az autók után, illetve legyen ez egyszerűbb, számolják fel a párhuzamos, indokolatlanul sok féle fizetendő díjat. A remények szerint azzal, hogy a kocsik megszerzése, forgalomba helyezése kevesebbet venne ki a zsebünkből, a járműállomány gyorsabban újulna meg.

Cikkünkben bemutatjuk azokat az általános változásokat, amelyek minden gépjárműtulajdonost érintenének, és természetesen kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a nyilvánosságra került javaslat értelmében hogyan és milyen mértékben változna meg a cégautóadó.

Tényleg elavult a magyar autóállomány?

A 2017-es adatok szerint hazánk útjain mintegy 3,45 millió jármű közlekedik, és bár egyre több autót vásárolunk, az állomány átlagéletkora sajnálatos módon csak emelkedik. Ez 2007 óta általános tendenciának mondható: egy átlagos magyarországi kocsi életkora akkor még 10,3 év volt - 2017-re ez 14,1 évre emelkedett.

Ezt az magyarázza, hogy ugyan több autót vásárolunk, de jellemzően öregebbeket, az újak egyre kisebb arányban vannak jelen. Sokatmondó, hogy míg közvetlenül a válság előtt, 2008-ban még alig 12 százaléka volt használt a forgalomba helyezett személygépkocsiknak, 2017-ben már 57,5 százaléka. A legnagyobb számban forgalomba helyezett típusok ugyanekkor a Volkswagen, Opel, Ford és Toyota voltak. További adatokért a G7 összesítését ajánljuk.

A fontosabb általános változások

A jelenlegi rendszerhez képest változást jelentene a magánszemélyek számára, hogy egy autó megszerzésekor nem kellene fizetniük a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv illetékét, sem az eredetiségvizsgálat díját. Ugyanígy megszűnne a származásellenőrzés díja a külföldről behozott gépkocsik esetén, valamint a rendszámtábla és a regisztrációs matrica díja.

Mindez arra az esetre érvényes, ha egyébként vagyonszerzési illetéket kell fizetni a jármű megszerzésekor, tulajdonosváltáskor így ez maradna az egyetlen megfizetendő díj. A külföldről behozott kocsi esetén pedig a regisztrációs adó maradna csak meg.

A javaslat külön megemlíti, hogy a gépjárműadó emelésével senkinek sem kell számolnia, “egyetlen már magyarországi forgalomban lévő személygépkocsi esetében sem” emelkednének a közterhek.

Ezzel az autóhoz jutás körülbelül 30 ezer forinttal lenne olcsóbb, egy autó behozása pedig több mint 50 ezer forinttal.

Mennyit költünk évente autóra?

Tény, hogy ha autót veszünk, rengetegféle kiadással kell számolnunk – részben az állam felé, részben pedig a fenntartásból eredően. Eredetiségvizsga, az üzemanyag, a teljesítményadó, a kötelező felelősségbiztosítás, műszaki vizsga, vagyonszerzési illeték, a törzskönyv és forgalmi kiállítása, és persze az olyan kiadások, mint a casco, az autópálya-használat, a gumicsere és a szervizelés díja és így tovább.

Természetesen a költségek nagyban függnek attól, hogy milyen autót vásárolunk, vagy éppen lízingelünk, hogy mennyit költünk valójában karbantartásra és ápolásra, hogy mekkora az üzemanyagigénye és így tovább.

Egy átlagos magyar autó karbantartása ma körülbelül 80 ezer forintba kerül évente, de a Bárdi Autó felmérése szerint 6% feletti azok aránya is, akik több, mint 200 ezer forintot költenek évente. Hogy hogyan jöhet ki évente még ennél is sokkal magasabb összeg, arról a Vezess.hu oldalon található összeállítás alaposan informál.

A javaslatcsomag számításai alapján egyébként maga az első forgalomba helyezés körülbelül 110 ezer forintos költséggel jár átlagosan, a tulajdonszerzés 75 ezer forinttal. Az autó fenntartásához köthető közterhek a javaslat kidolgozás szerint átlagosan 23 ezer forintra tehetőek (a műszaki vizsgával és a gépjárműadóval számolva).

A regisztrációs adó is átalakul

A javaslat rámutat arra, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a regisztrációs adó komoly eszköz lehet az állam kezében, ha ösztönözni akarja a gépjármű-állomány összetételének megváltozását, vagyis ebben az esetben a megújulását.

A jelenlegi szabályozás értelmében a regisztrációs adót a tulajdonosok a környezetvédelmi besorolás, illetve a hengerűrtartalomfüggvényében, egy erősen differenciált rendszerben kell megfizessék. Azonban a javaslat kidolgozói szerint komolyan hátráltatja a megújítási törekvéseket az, hogy az adó ezzel együtt a gépjármű korát figyelembe véve tartalmaz egy nagyon hangsúlyos avultatási tényezőt is.

A jövőben tehát arra törekednének, hogy a leginkább környezetkárosító autók behozatalát csökkentsék az adó mértékének növelésével, míg az EURO 6-os motorral bíró, környezetbarátabb típusok esetében a felére csökkenne a mértéke.

Konkrétabban: új, EURO6-os kategóriát vezetnének be, amely esetében az EURO5-ös mérték 50 százaléka lenne minden hengerűrtartalom szerinti kategóriában, emellett pedig módosítanák a regisztrációs adó mértékét is: a jelenlegi avultatási képlet helyett egyszerű és magasabb szorzókat vezetnének be.

Csökkenne a gépjárműadó

Alapvető változás nem várható a gépjárműadót tekintve olyan tekintetben, hogy főbb jellemzői nem változnának meg. A mértéke azonban már más kérdés. Ez módosulna, degresszív, vagyis fokozatosan csökkenő szorzóval a gépjármű korától függően. Emellett bevezetnének egy új szorzót is, amelyet a környezetvédelmi osztálytól tennének függővé, így mérsékelve az adóterheket a kisebb károsanyag-kibocsátási jellemzőkkel bíró járművek esetében.

Egyszerűbben tehát: a fiatalabb és környezetbarátabb autók után kevesebb adót kellene fizetni, akár feleannyit.

Ezzel némi adminisztrációs pluszmunka járna, az adószámítás módjának megváltozása miatt ugyanis az önkormányzatoknak minden személygépkocsi esetében újra meg kellene állapítaniuk a gépjárműadót – ez viszont az adózók számára nem jelentene semmilyen plusz terhet.

Cégautóadó 2019: mi változhat?

A javaslat kiemelten foglalkozik a cégautókkal. Kimondják, hogy a statisztikák alapján egyértelműen a cégautók állománya cserélődik a leggyorsabban az országban, éppen ezért “több okból is indokolt érdemben erősíteni az ösztönzőket”.

A cégautó-állomány a gyakoribb cserék miatt jobban képes a változásokhoz is alkalmazkodni. Ugyanakkor a javaslat arra is kitér, hogy mivel a cégautóadó mértéke régóta változatlan és más, az elszámolási szabályokhoz kötődő okok miatt a magán-autókhoz képest túlzott költségelőnnyel bírhatnak. A cégautóadó tehát emelkedhet, ez azonban egyelőre egyáltalán nem biztos, és az is valószínűtlen, hogy jelentős emelésre számíthatnánk, éppen azért, mert jelenleg is pozitív hatással vannak az állomány megújulására.

A javaslat kitér arra, hogyan is emelkedne a cégautóadó mértéke: elsősorban az idősebb és rosszabb környezetvédelmi besorolású járműveket terhelné egy ilyen emelés, tehát itt is az állomány további megújulását ösztönöznék. Nem mellesleg többek között ez az emelés az egyik, ami a magánszemélyek terheinek csökkentésére forrást biztosítana.

A környezetkímélő autók előnyeit továbbra is meghagynák a javaslat szerint, a Jedlik Ányos tervben adott valamennyi kedvezményt és mentességet garantálva, így a regisztrációs adó, gépjárműadó, vagyonszerzési illeték mellett továbbra sem kellene cégautóadót sem fizetni ezek után.

Cégautóadó bevallás vagy kivetés?

A környezetvédelmi besorolás alapján változhat az is, hogy megmaradna-e tisztán önbevallásos alapon az adónem. “Felmerülhet a kivetéses rendszerre való átállás is, akár a gépjárműadóval összevont rendszerben”, írják, aminek az lenne az előnye, hogy az adót fizető vállalkozások adminisztrációs terhei csökkennének.

Ugyanakkor az önbevallásos rendszer részben megmaradna még ebben az esetben is, mivel nem csak a cégtulajdonban lévő autók után kellfizetni, hanem azok után a járművek után is, amelyekre a cégek költséget számolnak el. A kivetéses rendszer ezt magában nem tudná kezelni.

A kivetés adott esetben a helyi adóhatóságok feladata lenne a gépjárműadóval összevonva, ez viszont feltételezi, hogy az állami és helyi hatóságok között folyamatos adatszolgáltatást építenek ki, különben az egyéni vállalkozók cégautóadó-mentességét nem tudnák megbízhatóan érvényesíteni.

Kinek kell foglalkoznia a cégautóadóval?

A jelenlegi törvények szerint az önbevallást és ügyintézést az adóhatóság felé annak kell intéznie, aki az autó tulajdonosa. Az adó megfizetési kötelezettsége a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vételt követő hónap első napján keletkezik, és egészen az elidegenítésig, a forgalomból kivonásig vagy a visszaadásig tart.
A flottakezelést igénybe vevők esetében tehát gyakorlatilag nulla adminisztrációval jár a cégautóadó, hiszen ebben az esetben a flottakezelő a tulajdonos, az adó megállapítása, bevallása és befizetése pedig a tulajdonost terheli kötelezettségként. A tervezett változtatások így adminisztrációs szempontból nem érintik a flottás ügyfeleket.

Az adónem mértékéről, befizetéséről, a törvény rendelkezéseiről a cégautóadóval foglalkozó cikkünkben olvashatnak részletesebben.

Mikor jöhet a változás?

A HVG birtokába került előterjesztés egyelőre nem materializálódott konkrét bejelentés vagy akár kormánydöntés formájában, így egyelőre azt sem tudhatjuk, hogy milyen mértékben tükrözik az abban foglaltak a kormány tényleges szándékát, hogy végül mi valósul majd meg a javaslatokból, illetve, hogy erre mikor kerülhet sor.

A javaslat gyakorlatba ültetése már csak azért is több időt vehet igénybe, mert ahhoz, hogy mindez megvalósuljon (és még csak ki sem tértünk minden benne foglalt módosításra, így például a szegény és sokgyerekes családoknak nyújtandó kompenzációra), egyszerre számos törvényt kellene módosítani.

Az országgyűlésnek, amennyiben elékerül egy “salátatörvény”-javaslat, egyszerre módosítania kell majd az illetékekről, a gépjárműadóról, a regisztrációs adóról, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényeket, illetve több rendeletet is ennek megfelelően kell módosítani.

Ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy a változtatásokra ténylegesen sor fog kerülni (még ha nem is pontosan ebben a formában), ugyanis annak ellenére, hogy a kiszivárgott dokumentum friss, május közepén készült, azt már áttekintette Varga Mihály pénzügyminiszter, két államtitkár, és támogatja az összes érintett minisztérium, a KSH, a Közbeszerzési Hatóság és a Miniszterelnökség is.

A javaslat megfogalmazói szerint azt még a tavaszi ülésszakban tárgyalhatná az Országgyűlés, ugyanakkor megemlítik azt is, hogy az Európai Bizottsággal is szükséges lehet egyeztetni, mivel a regisztrációs adó módosítása már az uniós követelményeket is érinti.

Egy biztos: a kormány egy éven belül biztosan előáll valamilyen komplexebb tervvel a hazai gépjárműállomány megújítására és az Országgyűlés valószínűleg hamar el is fogadja azt - és biztosra vehető, hogy a hivatalos javaslat, illetve a végül elfogadott törvénymódosítások a fent vázoltaktól nem térnek majd el radikálisan, így mind magán-, mind céges célra érdemes lehet megfontolni a következményeket hosszabb távon.