Autóznál, de túl sok macera a saját kocsi? Itt vannak a megoldási lehetőségek

A többség fejében még ma is az a gondolat él, hogy ha autóval szeretné intézni a mindennapi tevékenységeit, ahhoz el kell mennie egy szalonba (esetleg online kiválasztani a szimpatikus márkát és típust), hitelt felvenni vagy készpénzben fizetni, egyszóval autótulajdonossá válni. Ma már azonban az autóhasználat számtalan egyéb opciója is kínálkozik. Lássuk, mit érdemes tudni az egyes bérlési konstrukciókról, a lízingről, a tulajdonlásról és a carsharingről – és beszéljük át, kinek melyik ideális.

2020-01-10T12:01:43+00:00 2020. jan 10.|

A hagyományos formáról, az autótulajdonlásról

„Azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi.”, hangzik a sokak által ismert (és ismételt) Chio reklám klasszikus sora. És sokan úgy vélik, ez a klasszikus értelemben vett autótulajdonlásra is igaz. De vajon tényleg?

Korábban a Forbes magazin hasábjain jelent meg egy cikk, amely az AutoWallis vezetőinek véleményét közli az autópiaci helyzet alakulásáról. A csoport képviseli a BMW, a MINI, az Isuzu, a Jaguar, a Land Rover, a Maserati, a Ssangyong, és a Sixt rent-a-car márkákat – ami arra enged következtetni, hogy egész jó rálátásuk van a piaci helyzet alakulására.

Ők úgy látják, hogy az autós piac egyértelműen átalakul. Müllner Zsolt, a társaság elnöke így fogalmazott: „a következő tíz évben a mai autóipar egy jövő-biztos, társadalmi, környezeti és gazdasági hozzáadott értéket egyaránt teremtő mobilitási iparrá alakulhat át”. Illetve kitért arra is, hogy a digitalizáció egyre nagyobb szerepet tölt be az autózásban, így egyre több szolgáltatás válik elérhetővé.

Ormosy Gábor vezérigazgató pedig azt mondta, hogy bár sokan az autótulajdonlás leköszönéséről beszélnek, ez a forma még hosszú távon fennmarad.

Érdekes a kérdés egyébként, mert az szinte borítékolható, hogy a közösségi autózás (carsharing) a jövőben átszabja majd a viszonyokat. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy szervizek és kereskedési pontok a jövőben is lesznek.

,

Az azonban tény, hogy hiba volna az autótulajdonlás hanyatlásáról beszélők hangját figyelmen kívül hagyni.

De mi a gond a saját autóval?

A legtöbben azt kifogásolják, hogy egy saját autó fenntartása rendkívül költséges. Gondoljuk csak végig.

Az autó megszerzéséhez ki kell fizetnünk egy viszonylag nagy – többnyire milliós vagy többmilliós – összeget, a vételárat. Használtautó-vásárlás esetén ez az összeg szerényebb, de könnyen lehet, hogy ebben az esetben sem spóroltunk sokat hosszú távon, hiszen egy használt autó esetében már olyan szervizköltségek is felmerülhetnek, amilyenek egy új esetében nem.

De azzal, hogy megvettük az autót, még nem ért véget a kiadásaink sora.

A vásárlást követően biztosítást kell kössünk az autóra. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb, vagy ismertebb nevén: „kötelező”), ahogyan nevéből is adódik, nem választható opció, hanem az autó forgalomba helyezéséhez elengedhetetlen biztosítási forma. És ne feledkezzünk meg a teljesítményadóról sem, amit a legtöbben „súlyadóként” ismernek. 

És ha azt hiszed, itt vége a sornak, ó dehogy, egy autó boldog tulajdonosaként parkolást, üzemanyagot, valamint rendszeres karbantartást fizetsz úgy, hogy a kocsid folyamatosan veszít az értékéből.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mennyit áll a garázsban egy családi autó, kihasználatlanul – ami bár nem másképpen érzékelhető, de szintén pénzköltésnek minősül, hiszen ezekre az időkre is fizeted a jármű fenntartását.

Ha mindenképpen saját autót vennél, érdemes az alábbi kérdéseket feltenned, hogy megtudd, valóban szükséged van-e saját autóra:

  • Milyen gyakran van szükségem a járműre?
  • Mindenképpen új autóra van szükségem, vagy elegendő a használt is?
  • Milyen mértékű lehet a kocsi maximális fogyasztása?
  • Milyen extrákra van szükségem?
  • A vételárat és a fenntartási költséget is beszámítva, mennyi pénzem van saját autóra?
Azzal tisztában vagyunk, hogy egy autót rengeteg dologra lehet használni. Családi nyaralások, mindennapi munkába járás stb., azonban nem biztos, hogy a saját autó vásárlása a legköltséghatékonyabb és környezetkímélőbb megoldás.

De milyen lehetőségek vannak még autóhasználatra?

Az autótulajdonlás alternatív formái

Dönthetsz például úgy is, hogy bérlőként használsz autót – és itt is több lehetőséged van: bérelhetsz alkalmi konstrukcióban, de tartós formában is. Valamint lízingelheted is a járművet, ami gyakorlatilag a vásárlás és a bérlés szerelemgyereke.

De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük meg, pontosan milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyes bérlési és lízingelési formák.

Ezt érdemes tudnod az autóbérlésről

Az autóbérlést vagy -kölcsönzést egyre kevesebben ajánlják. De vajon miért?

Tapasztaltaink szerint ennek az az oka, hogy az autóbérlést sokan egy kalap alá vonták a napi bérléssel (rent-a-car). A napi bérleti konstrukció ugyanis valóban egyáltalán nem olcsó játék, egyetlen nap alatt 20 000–60 000 forintos költségbe is verhetjük magunkat. Cserébe viszont magánszemélyek és cégek egyaránt igénybe vehetik.

A komplett bérleti konstrukcióra igaz, hogy nem minden esetben egyszerű igényelni.

A legfontosabb, amit tudnod kell, hogy a legtöbb autókölcsönző a 21 éves kort tűzi ki alsó határként. Ennél fiatalabbak tehát nem bérelhetnek autót – de vannak, akik még ennél is feljebb mennek. (Bár meg kell hagyni, ezzel a döntéssel nem tudunk érdemben vitatkozni, hiszen bár az életkor nem egyenlő a vezetési tapasztalattal és az érett gondolkodással, de tény, hogy a kamaszkor lezártát követően sokkal megfontoltabbak leszünk.)

A bérlés során emellett kauciót is fizetnünk kell, amely mértéke a választott jármű kategóriájától függ, de több százezres, vagy akár milliós tételekről is beszélhetünk. És akkor arról még nem is esett szó, hogy sok esetben hitelkártya és dombornyomott bankkártya is szükséges a bérlési folyamatok megkezdéséhez.

És akkor van még egy apróság, amit nem árt észben tartanunk: egyévesnél frissebb jogosítvánnyal nem bérelhetünk autót.

Az árakat tekintve egy hétvégére körülbelül 100 000–200 000 forintért bérelhetünk családi autót – de ez csak becslés, tényleg személyre szabottan érdemes érdeklődni.

Bérelhetsz autót kvázi havidíjért is

Létezik ugyanis a bérlésnek egy másik formája is: a tartós bérlet– más néven: operatív lízing cégek részére.

Tartós bérlet esetén a bérlő hosszú távon rendelkezhet az autóval, és bizonyos esetekben akár 0 forintos kezdőrészlettel is igénybe vehető a szolgáltatás. Lényegében arról van szó, hogy havi díjat fizetünk egy autó használatáért, majd a bérlési időszak lejártával visszaadjuk azt a flottakezelő cégnek. A bérleti díjat egyébként a legtöbb esetben az autó nettó vételára határozza meg.

A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy nem a bérlő fizeti a biztosítást, nem ő felel a kárrendezésért, valamint a szervizek és a gumicsere költségei sem a bérlőt terhelik. Pontosabban fogalmazva, ezek már a bérleti díj részét képezik, tehát az adminisztrációs és tranzakciós feladatok nem a bérlő idejét és energiáját rabolják. Hátrány lehet azonban, hogy a tartós bérletben használt autó sosem lesz a bérlő tulajdona, ráadásul az évente megtehető kilométerek száma is a bérleti szerződés által meghatározott mértékű lehet. (Bár ez sok cégnek mégis előnyt jelent, amennyiben nem szeretné a futamidő végén megtartani az autót, hanem inkább egy újabb bérleti szerződést indítana egy új autóra.)

A tartós bérlésben mi magunk is tudunk segíteni, ha szeretnél pontosabb infókat és számokat erről a konstrukcióról, használd online kalkulátorunkat.

Milyen lehetőségünk van akkor, ha bérléshez hasonló konstrukcióban gondolkodunk, de a szerződés lejártával esetleg az autó tulajdonát is szeretnénk megvásárolni? Ilyenkor érdemes lízingben gondolkodni.

Ezt érdemes tudnod az autólízingről

Alapvetően két típusát különböztetjük meg a lízingnek: a nyílt – és zártvégű lízinget. A két konstrukció abban hasonlít egymásra, hogy mindkét esetben a finanszírozó (lízingbe adó) vásárolja meg a járművet, amelyet egy lízingszerződés keretein belül használatra ad a vevőnek.

Lényegében arról van szó, hogy a vállalt futamidő alatt, havi bontásban kell megfizetned a vételár kamattal terhelt törlesztőjét. A szerződés lejártát követően pedig dönthetsz arról, hogy az addig lízingelt autó vételárának fennmaradó részét kifizeted-e – és így a jármű tulajdonosává válsz –, esetleg új autó lízingelésébe kezdesz, vagy más konstrukciót választasz.

A lízingelés legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy jellemzően gyors elbírálásra számíthatunk, ráadásul használt és új autóra is érvényesíthető, így a költségkeretek is szélesebb körben mozgathatók.

Hátrányként említendő viszont, hogy minimum az autó vételárának 20 százalékát kitevő önerővel kell rendelkezzünk, valamint a futamidő nem lehet több 7 évnél – ez azért egy magasabb árú autó esetében komolyabb törlesztőrészletet is jelenthet. Ráadásul a különféle biztosításokat, szervizt, gumizást mind magadnak kell intézni és fizetni. 

Ehhez képest tehát a tartós bérleti szolgáltatás flottakezeléssel, plusz szolgáltatásokkal kiegészítve, sokkal kényelmesebb.

A közösségi autózásról, avagy mit is értünk carsharing alatt?

A nyugati országokban már hosszú évek óta elérhetőek azok a megosztásalapú szolgáltatások, amelyek Magyarországon csak az elmúlt években váltak népszerűvé. Eleinte a GreenGo és a MOL Limo uralták a terepet, napjainkban azonban már a Drive Now is igen népszerű szolgáltatóvá lépett elő.

De mit is érdemes tudnunk a megosztásalapú autóhasználatról?

Röviden összefoglalva, a szolgáltatás arról szól, hogy a városban parkoló járművekbe bárki beülhet, és használhatja ezeket. Használat után pedig bármikor lezárhatja és otthagyhatja. A konstrukció alapja, hogy csak akkor és csak annyit fizess az autóhasználatért, amikor és amennyit valóban használod.
(A félreértések elkerülése végett, magának a szolgáltatásnak itt is van költsége, de ez talán senki számára nem meglepő.)

A közösségi autózás egyik legnagyobb hátránya, hogy csak Budapesten – azon belül is csak meghatározott zónákon belül – elérhetőek, így más magyar nagyvárosok lakosai számára (egyelőre) nem jelent autóhasználati opciót. Így egyértelmű az is, hogy családi kirándulásokra, más városokba való üzleti utakra alkalmatlan.

Arra viszont tökéletes, hogy egyszerűbbé tegye a városi közlekedést anélkül, hogy saját autót kéne vásárolj. Sőt, ha mégis van saját autód, megteheted, hogy a mindennapi rohanáshoz a közösségi autózást választod, hiszen sem a parkolásért, sem a tankolásért nem neked kell fizetned – ezek ára bele van kalkulálva a szolgáltatási és bérlési díjakba. Ráadásul a szolgáltatók flottáiban vannak elektromos autók, így még környezetkímélőbb közlekedési módot is választhatsz.

Továbbá az ilyen jellegű kölcsönautók igénybevétele is roppant egyszerű. Letöltöd a szükséges applikációkat (mindegyik szolgáltatónak van saját alkalmazása), regisztrálsz, kifizeted az egyszeri regisztrációs díjak (10 000 forint környéki összegről beszélünk), és már használhatod is a járművet.

A felsorolt opciók között nincs egyértelműen jobb vagy rosszabb. A kérdés inkább az, hogy a te igényeidnek és anyagi helyzetednek melyik a legmegfelelőbb konstrukció. A célunk az volt, hogy ezzel a cikkel tisztába tesszük, milyen lehetőségeid vannak, ha szeretnél autóval járni, de nem biztos, hogy sajátot vennél.

Ha pedig a cikk elolvasása után is maradtak megválaszolatlan kérdéseid, tedd fel őket nyugodtan, alig várjuk, hogy megválaszolhassuk ezeket.

A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatkezelési tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket
A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket