A legfontosabb KRESZ-szabályok – Összeszedtük a legfontosabb szabályokat

Összeszedtük, melyek a legfontosabb KRESZ-szabályok, illetve röviden bemutatjuk, hogyan alakult ki a ma használt közlekedési szabályrendszer.

2022-06-13T14:12:18+00:00 2022. jún 13.|

Aki autót vezet, az egyszer – akármilyen régen is volt – sikeresen átment a KRESZ-vizsgán, tehát rendelkezett a megfelelő tudással ahhoz, hogy megkezdje a vezetést a rutinpályán majd később a nyílt forgalomban is. De az évek alatt mennyit kopik az autósok tudása?

Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb KRESZ-szabályokat, amelyeknek az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk közlekedni a városban és lakott területen kívül egyaránt.

A KRESZ kialakulásáról

A közlekedés szabályozása a személyautók megjelenésével párhuzamosan alakult ki. 

Magyarországon először 1910-ben foglalkoztak a közlekedés szabályozásával egy belügyminisztériumi rendelet keretein belül.

Kezdetben még csak a haladási sebesség korlátozásával kapcsolatban jelentek meg szabályok. Az 1910-es rendelet szerint például Magyarországon a belterületi közutakon maximum 25 km/h sebességgel lehetett haladni.

Az 1930-ban bevezetett KRESZ olyan újításokat is hozott, amely már előírta a tehergépkocsik és autóbuszok számára, hogy kötelező rájuk visszapillantót szerelni.

Az 1931-től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen belül – ha az út állapot lehetővé teszi – 40 km/h-val is haladhattak. Korábban a buszok maximum 12 km/h-val közlekedhettek lakott területen belül.

Mérföldkőnek tekinthető Magyarország közúti közlekedésében az 1941-es év. Ekkor tértünk át ugyanis a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre. Először vidéken vezették ezt be július 6-án, majd november 9-én Budapesten is életbe lépett a jobbra tartás szabálya.

sebességkorlátozás

A közúti jelzőtáblák tekintetében szükség volt egy országokon átívelő egyezményes rendszerre. Ezt szolgálta az 1968-as Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény. Ennek az 1995-ös módosításával alakult ki a mai európai rendszer. Bár kisebb eltéréseket megenged, az európai országokban ennek köszönhetően a jelzőtáblák többnyire egységesek.

A KRESZ fejlődésére az új technológiák és az emberi szokások változása is óriási hatást gyakorol. A KRESZ több éves késéssel követi a megváltozott szokásokat. A mobiltelefonok használata például sok éven át okozott problémát, míg 1998 óta tilos vezetés közben telefonálni.

Lámpák, táblák, útfestések – avagy milyen részekből áll a KRESZ?

Magyarországon a közúti közlekedés irányítására három eszközt használnak. Ezeket az eszközöket a legtöbb országban használják.

Vannak azonban minden országban sajátosságok ezeket a jelzőrendszereket tekintve. Sok átfedés van a közlekedési szabályokban is, de vannak egyéni szabályok is, különösen a sebességkorlátozásokat tekintve.

Milyen módon történik a szabályozás?

1. Közúti jelzőtábla

A közúti jelzőtáblák az út szélén vagy felette elhelyezett táblák, melyek útmutatást és tájékoztatást adnak a közlekedőknek.

A táblákon könnyen értelmezhető piktogram és jelrendszert használnak. Ez azért nagyon fontos, hogy a táblák a lehető legtöbb emberek, akár a más országokból érkezők számára is értelmezhető legyen.

közúti jelzőtábla

A közúti jelzőtáblák több különböző méretben, formában és színben készülnek. 

Fontos megemlíteni, hogy a közlekedési táblák nem csak a gépjárművel közlekedőkre érvényesek. Vannak kifejezetten a gyalogosok vagy kerékpárosok számára kihelyezett táblák is.

2. Közlekedési lámpa

A közlekedési lámpa olyan elektromos jelzőberendezés, melynek segítségével szabályozható a közúti közlekedés.

A lámpákat valójában megjelenítő eszközök, melyeket az úgynevezett forgalomirányító berendezés vezérel.

közlekedési lámba

A közlekedési lámpákkal általában útkereszteződésekben találkozhatunk, de vasúti átkelőhelyeken és a gyalogos átkelőhelyeken is igen gyakran használják őket.

A legelterjedtebb közlekedési lámpa az oszlopokon, vagy az út felett kifeszített háromszínű lámpa. A világító piros fény a kötelező megállást, a zöld a haladást jelenti. A sárga szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, illetve a háromszínű lámpák esetén a másik két színre történő átváltást (változás a forgalmi rendben) is jelentheti. 

Azért helyezik el függőlegesen a három színt, ugyanis így a színvakok is látják, melyik lámpa világít, így ők is értelmezni tudják a lámpákat anélkül, hogy látnák a színeket.

3. Útburkolati jelek

A közutakra felfestett útburkolati jelek a lámpákhoz és a táblákhoz hasonlóan a szabályos közlekedés betartását szolgálják.

A táblákhoz hasonlóan egyszerű ábrákkal, a legtöbb országban fehér és sárga színeket használnak az útburkolati jelek felfestésére. 

útburkolati jelek

Az 5 legfontosabb KRESZ-szabály

Itt főként olyan szabályok bemutatására kerül sor, amelyek fontosak, és általában olyan helyzetekben segíthetnek, amikor nem konkrétan egy tábla vagy lámpa irányítja az adott helyzetet. 

1. A jobbkéz-szabály

A jobbkéz-szabály az egyik legfontosabb közlekedési szabály, amelynek megértése és használata igen sok autós számára jelent problémát. 

A jobbkéz-szabály pontos megfogalmazása:

  • Egyenrangú utak kereszteződésében a jobbról érkező járműveknek és a balról érkező villamosnak elsőbbsége van függetlenül attól, hogy milyen irányban akarnak továbbhaladni.

A szabályt akkor kell alkalmazni, amikor olyan útkereszteződéshez érünk, ahol a továbbhaladást közúti jelzőtáblák nem szabályozzák.

Ha a kereszteződésben nem található STOP, elsőbbségadás kötelező vagy főútvonalat jelző tábla, akkor a jobbkéz-szabály szerint kell eljárni.

A jobbkéz-szabályra utaló legegyértelműbb  jel a kereszteződésben a táblák hiánya. Ha olyan kereszteződésbe érünk, ahol semelyik oldalon nem látunk táblát, akkor biztos, hogy a jobbkéz-szabályt kell alkalmazni.

2. Kötelező követési távolság

A követési távolság nem betartása rengeteg balesetet okoz. 

Ha nem tartunk megfelelő követési távolságot, az előttünk haladó hirtelen fékezése esetén könnyen belehajthatunk az autóba. Ez jelentős anyagi károkkal járhat, de ami még fontosabb, hogy személyi sérüléseket és akár tömegbalesetet is okozhat. Ha pedig autópályán vagy nagyobb sebesség mellett következik be egy ilyen baleset, az akár végzetes is lehet.

De mekkora a kötelező követési távolság?

A kötelező követési távolság pontos megfogalmazása: 

  • Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni. 
  • Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. 

A kötelező követési távolság betartásával jelentősen csökkenthető a balesetek esélye. Kifejezetten nagy sebességnél kell erre odafigyelni, hiszen minél nagyobb a sebesség, annál kevesebb idő van a hirtelen kialakuló veszélyes helyzetek felismerésére.

3. Jobbra tartási kötelezettség

A jobbra tartási kötelezettség egy olyan szabály, amelyet rengetegen nem ismernek, de talán még ennél is többen nem alkalmaznak. 

A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesteken minden esetben törekednünk kell a jobb oldali sávban való haladásra. Ezt azonban másképp kell alkalmazni lakott területen belül illetve autópályán.

jobbra tartási kötelezettség

Lakott területen belül, a 3500 kg-ot nem meghaladó járművekkel a forgalmat nem akadályozva közlekedhetünk a belső sávban is. Az persze sokszor képezi vita tárgyát, hogy mi számít a forgalom akadályozásának, de erről ebben a cikkben nem szólunk bővebben. A városi közlekedés elképzelhetetlen a belső sáv használata nélkül.

Ha csak előzésre használnák az autósok a belső sávot, a szokásosnál is nagyobb dugók alakulnának ki. 

A városban a belső sávban haladva azonban arra kiemelten figyelni kell, hogy ilyenkor jobb oldalon elhaladhatnak mellettünk, ez azonban nem minősül előzésnek, így ez teljesen szabályos a KRESZ szerint.

De mi a helyzet az autópályán?

Autópályán a belső sáv valóban csak előzésre használható. Itt mindig ki kell sorolni, ha az előzés megtörtént. Egyedül az képez kivételt, ha a mögöttes forgalmat nem akadályozva  egyszerre több autót is előzünk. 

4. Sávváltás a zebrán

Sokan úgy gondolják, hogy a gyalogos átkelőhelyeken tilos a sávváltás. 

Ilyen szabály azonban a KRESZ-ben nem szerepel, ahogy azt sem tiltja semmilyen szabály, hogy kereszteződésben váltsunk sávot.

A sávváltás csak akkor tilos, ha azt valamilyen közúti jelzőrendszer (közúti jelzőtábla, útburkolati jel) jelzi. Erre a legtöbbször a záróvonalat használják. A záróvonal ugyanis tiltja a másik sávba való áttérést. 

Nyugodtan lehet tehát terelővonal esetén akár zebrán vagy kereszteződésben is sávot váltani. 

Fontos: Minden esetben használni kell az irányjelzőt, illetve a szemből a másik sávban szemből érkezőnek meg kell adni az elsőbbséget.

5. A kanyarodás szabálya

A kanyarodás szabálya – bár ez az autóval közlekedők jelentős része számára ismert – szintén okozhat problémákat, kifejezetten a városi közlekedés esetén.

A kanyarodás szabályának pontos megfogalmazása: 

  • Azonos úton egymással szemben közlekedő járművek esetén ha az egyik autó balra kanyarodik, akkor az egyenesen tovább haladó, vagy jobbra kanyarodó járműnek mindig elsőbbsége van. 

Ez a szabály igen egyszerűen megérthető, mégis sokszor látni autósokat, akik balra kanyarodva nem adják meg az elsőbbséget a szemből érkező, egyenesen haladó járműnek. 

balra kanyarodás

Ne legyen baleset

Ebben a cikkben bemutattunk 5 olyan szabályt, amelyek kiemelten fontosak a biztonságos közúti közlekedés esetén. Ezek nélkül a szabályok nélkül lehetetlen lenne a balesetek elkerülése, ezért ezekkel mindenkinek tisztában kell lennie. 

Van azonban egy szabály, amit érdemes megemlíteni a közúti közlekedéssel kapcsolatban.

Ez lényegében a KRESZ legfőbb szabálya. 

Minden szituációt úgy kell megoldani, hogy ne történjen baleset, azaz egyik jármű és közlekedő személy se szenvedjen sérülést. 

A vezetés során sokszor alakulnak ki olyan helyzetek, amikor hirtelen kell döntést hozni. Ilyenkor minden esetben arra kell törekedni, hogy a lehető legbiztonságosabb módon oldjuk meg a problémát, lehetőleg a KRESZ-szabályokat betartva. Ráadásul ha betartjuk a szabályokat, akkor elkerülhetjük a forgalmi igazoltatásokat is.

A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatkezelési tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket
A weboldal működéséhez, az oldal forgalmának elemzéséhez, a személyre szabott tartalom és közösségi média hirdetések biztosításához az oldal sütiket használ. Kattintson ide az adatvédelmi tájékoztatóhoz!
Elfogadom a sütiket